Tihanyi naplemente...

Ma elkezdtem a sorozat 4.tagját. Nagyvárosi naplemente lesz a címe. A képek mondanivalója, üzenete így együtt jut igazán kifejezésre. A horizont közös, az égbolt pedig hasonló íveket rajzol, a lemenő nap színeiben ragyog. Kis gömbökben festettem meg a helyszíneket – szimbolikusan arra utalva, hogy életünk szeretett helyszíneit a lelkünk burkában őrizzük, vigyázzuk, mindig velünk vannak. A szülőföld kedves emléke a jól ismert templomtoronnyal, víztoronnyal és gémeskúttal, és Murter, a kedvenc gyermekkori nyaralóhely, mely mára életem egyik legjelentősebb helyszínévé nőtte ki magát. A harmadik festményen a tihanyi apátsági templom tornyai magasodnak, s körülötte ott a Balaton… felnőttkorom meghatározó állomása, ahogy Budapest is, az új Otthon. Jó lenne tudni, lesz-e még állomás… tartogat-e meglepetést a horizont.